Nem bujkálunk többé (18+)

K. Nikinek

Sajnálom, hogy ritkán jönnek a sztorik, de nekem elég sűrű az órarendem. És ez sem lett valami hosszú, mert holnap dogát írok pszichológiából. :/ De remélem azért tetszik, és kitartást a továbbiakban! :)

Három hónapja vagyok együtt a barátommal, Louis-val, viszont a szüleim nem tudják. Szerintük még túl fiatal vagyok egy komoly kapcsolathoz, viszont én ezt teljesen máshogy gondolom.

Anya szokásosan bejön este jó éjt kívánni, és ahogy kilép a szobámból, az első dolgom, hogy a kezembe vegyem a telefonomat, és írjak Louis-nak. Megbeszélem vele, hogy tízperc múlva jöjjön át. Mivel az ajtót nem használhatja, az erkélyen mászik fel. Mint a filmekben.

Kinyitom az erkélyajtót, és rögtön ajkaimnak esik, szenvedélyesen csókol. Két napja nem találkoztunk, de nekem ez minimum egy évnek tűnt.

- Hiányoztál - suttogja az ajkaimra, s kisimít egy hajtincset a hajamból. Elmosolyodok, ezek szerint egyre gondoltunk.

- Te is, nagyon - ölelem át a nyakát, és újra, hosszasan megcsókolom. Keze a derekamról a fenekemre csúszik, majd felemel, s a lábaimat a dereka köré fonom. Belemosolyog a csókunkba, odavisz az ágyhoz, és óvatosan ráfektet. Nem olyan sokszor voltuk úgy együtt, de amikor lefeküdtünk, mindig nagyon gyengéd volt, és odafigyelt rám.

A hajamat félresöpri, és gyengéd csókokkal kezdi ellepni a nyakamat, amit jóleső sóhajokkal jutalmazok. Beletúrok kusza fürtjei közé. Miközben a bőrömet elkezdi szívni, keze a lábaim közé bandukol, s végigsimít anyagon keresztül. Én sem tétlenkedem tovább, megfogom a pólójának az alját, és lekapom róla, ezáltal megpillanthatom tökéletes felsőtestét. Végigsimítok rajta, s mikor kockás hasához érek, az alsó ajkamba harapok. Elmosolyodik reakciómon.

A pizsama felsőm alá nyúlva kezdi el masszírozni a mellemet, miközben szenvedélyesen csókol. Már mindketten halkan zihálunk, s érzem, hogy egyre melegebb van már a szobában. Egy egyszerű mozdulattal megszabadít a zavaró anyagtól, és ajkait a mellkasomra tapasztva csókolja végig a melleimet, végül lejjebb halad a hasamig. Egy huncut mosolyt villant felém, megfogja a pizsamanadrágomat és a bugyimat, egyszerre lerántja a kettőt. Újra fölém tápászkodik, és lassan végigsimítja a testem, kezét a tekintete követi.

- Annyira imádlak - suttogja, és egy édes csókot lehel ajkaimra. A vállainál fogva a hátára gurítom, a csípőjére ülök és az egyik oldalra dobom a hajamat. Szája szélén még mindig pajkos vigyor van, szemei csillognak. Lehajolok hozzá, megcsókolom, és közben mozogni kezdek rajta. Egyik kezemet az övéhez vezetem, egy kis ügyetlenkedés után kicsatolom. Lejjebb mászok, és a nadrágját lehúzva megpillantom igen csak szűkös boxerét, amin muszáj elmosolyodnom.

Kínzó lassúsággal húzom le róla, majd a kezembe véve végignyalom az egész hosszát. Louis felsóhajt, és a hajamat hátrasöpri, férfiasságát lassan a számba vezeti. Az arcát nézve mozgatni kezdem a fejemet, a szemkontaktust egy percre sem szakítjuk meg. A tarkómnál fogva kezdi diktálni a kicsit gyorsabb tempót, s a kezemmel is rásegítek. Nagy sóhajtok, kisebb nyögések szaladnak ki a száján, ami engem csak egyre jobban beindít. A csípőjét néha megemeli, s látom rajta, hogy már elég közel van, így kicsúsztatom a számból. Zihálva húz fel magához, szenvedélyesen megcsókol, és két ujját végighúzza nőiességemen.

- Hm, milyen nedves vagy - zihálja. - Készen állsz - állapítja meg, majd a hátamra fordít, és a lábaim közé fészkelve magát, belém hatol. Hangosan felnyögök, s ahogy lökni kezd, én automatikusan karmolászom a hátát. A lábaimmal körbeölelem a derekát, így mélyebbre tud hatolni, mindkettőnk örömére. Egyre nehezebben tartom vissza a nyögéseket, s hallom, hogy valaki bemegy a fürdőszobába. Louis megáll, és a szemembe néz. Néhány tincs a homlokához tapadt, amit félresimítok, s próbálom halkan venni a levegőt, nehogy az a valaki benyisson. Kicsit mozgatni kezdi a csípőjét, mire egy kisebb nyögést hallatok.

- Várj még... - zihálok.

- De már nem bírom - fúrja a fejét a nyakamba, és csókolgatni kezdi a bőrömet, csípőjével erőteljesen lökni kezd. Már nem bírom visszafogni a nyögéseket, s Louis sem.

- Ahw, Louis! - túrok a hajába. Érzem, hogy már közel vagyok, félek, hogy nagyon hangos leszek. Férfiasságát kihúzza belőlem, végighúzza lüktető ágyékomon, majd újra belém vezeti, és őrült tempóban lök tovább. A fogaimat összeszorítom, s a gyönyör magával ragad. Egy nagyobb nyögés közepette elélvezek, Louis is követ szinte rögtön utána. Zihálva, fáradtan rám mosolyog és a homlokomra ad egy puszit. Az ajtó nyílik, s Louis gyorsan mellém ugrik, a takarót nyakig magunkra húzzuk. Anya és apa a szemüket és szájukat nagyra nyitva néznek rajtunk végig
- Mi folyik itt, kisasszony?! - von kérdőre apa. Louis-ra pillantok, kicsit feljebb ülök. Már úgysem tudom letagadni, a legjobb, ha bevallom az igazat.
- Anya, apa, ő Louis, a barátom.
- A micsodád? - vonja fel a szemöldökét anya.
- A barátom! Elég idős vagyok már hozzá. Három hónapja együtt vagyunk. Nem akartam elmondani, de ha már így ránk nyitottatok, akkor kénytelenek lesztek elviselni.
Lefagyva néznek rám. Én is meglepődtem magamon, nem szoktam ilyen hangnemben beszélni velük.
- Kimehettek, ennyit akartam - bújok Louis-hoz. A szüleim egymásra néznek, felsóhajtanak, és kimennek.
- Hű - nevet Louis, és átkarol, az arcomra ad egy puszit. - Ez dögös volt.
- Dögös? - mosolygok rá. Bólint, és az ajkaimra nyom egy csókot. - Legalább mostantól nem kell bujkálnunk.
- Uhum - ölel jobban magához. - Álmodj szépeket - suttogja, és simogatni kezdi a karomat.
- Te is - mosolyodok el, és lassan elnyom az álom.

~E