Szülinapi party (18+)

Sziasztok! :) Most meghoztam az utolsó extra hosszú sztorit Liam-mel, mivel már csak ő hiányzott. És ma van a 21. születésnapja, szóval nagyon-nagyon boldog szülinapot a mi hősünknek! :) <3 Remélem, hogy a sztori tetszeni fog nektek. Jó olvasást!

Végre hallom a csengőt, s ez azt jelenti, hogy vége az utolsó órámnak is. Mosolyogva rohanok ki az épületből, elvégre végre péntek van. A diákseregen át tolakszom, hogy minél hamarabb szabaduljak ebből a bolondok házából.
- Hé, [T/N] - hallom, hogy valaki kiabál. Egy mély sóhaj után megfordulok. Az egyik végzős srác lohol utánam. - Ma estére van programod?
- Nincs - vonok vállat. - Miért kérdezed?
- Liam-nek lesz a szülinapi bulija. Jó lenne, ha minél többen lennénk, szóval ha gondolod, gyere el - mosolyog halványan, s átnyújtja a meghívót.
- Ott leszek!
- Szuper - kacsint, s tovább megy. Igazából Liam-et nem annyira ismerem, de jól esne egy kis party, szóval ha már meghívtak, miért ne?
Hazamegyek, felrohanok a szobámba, és a táskámat levágom a sarokba. A szekrényemet kinyitva kezdek kutakodnu a ruháim között. Mivel gondolom egy csomó végzős pasi lesz ott, így egy rövid, szűk, mély kivágású fekete ruhára esik választásom.
Az egész délutánom azzal telik, hogy a barátnőommel beszélünk az estéről. Mint kiderült, ők is meg lettek hívva, aminek nagyon örülök, mivel így lesz társaság, akivel szórakozhatok.
Közeledik az este, így átvánszorgok a fürdőbe. Lezuhanyzok, felveszem a ruhámat, megcsinálom a sminkemet és a hajamat kivasalom. Elégedetten nézek végig magamon a tükörben. Belebújok fekete magassarkúmba, és lassan elindulok a meghívóban feltüntetett címre. Út közben még veszek egy üveg whiskyt ajándékként, elvégre nem nagyon ismerem, nem tudom, hogy minek örülne, de üres kézzel nem állíthatok be. A zene dübörgése már kintre hallatszik, s érzem, hogy már pezseg a vérem. Az ajtó nyitva van, besétálok, és meglátom Liam-et, amint néhány haverjával beszélget. Odamegyek és megköszörülöm a torkom, Liam rám emeli tekintetét. Elmosolyodik.
- Öm... boldog szülinapot - nyújtom át neki az üveget.
- Uh, köszönöm szépen! - ad két puszit. - Tudod, ez az egyik legjobb és leghasznosabb ajándék, amit kaptam - mosolyog. - Ha gondolod, ketten elfogyaszthatjuk.
- Nem rossz ötlet! - vigyorodok el.
- Mindjárt gondoltam - nevet kicsit. - Akkor úgy tíz perc múlva legyél a szobámban - néz rajtam végig, s az alsó ajkába harap. A haverjai rögtön huhogni és fütyülgetni kezdenek, de most nem nagyon érdekel.
Lassan megérkezik a többi vendég is, én pedig némi keresgélés után megtalálom Lima szobáját. Bemegyek, s leülök az ágyra, majd nem sokkal később Liam is megérkezik a whiskyvel a kezében.
- Valami kísérő? - húzom fel a szemöldököm.
- Minek? - mosolyog és lehuppan mellém. Kinyitja az üveget, a szájához emeli, s meghúzza. - Uh, ez rohadt jó - adja nekem. Én is belekortyolok párat, majd visszaadom neki, és ez így megy egészen addig, amíg el nem fogy az egész üveg.
Eléggé szédülök, és szerintem ha felállnék, nyomban a földön kötnék ki, így inkább nem is próbálkozom. Ahogy látom, Liam is hasonló állapotban van, mint én.
- Figyu - teszi le az üveget az éjjeliszekrényre. - Nincs kedved szórakozni? - dönt hátra az ágyon, s fölém mászik. Elnevetem magam és megrázom a fejem.
- Bocsi Liam, de nem te vagy álmaim férfija - mosolygok.
- Uhum, majd meglátjuk, hogy azután mit mondasz, hogy a nevemet sikítva élvezel el - csókolja meg a nyakamat. Felsóhajtok, és beletúrok a hajába.
- Hmm... - mosolyodok el, ahogy érzem, elkezdi szívni a nyakamat.
- Tudod, én mindig is nagyon bírtalak - suttogja, s az ajkaimhoz hajol. - Túlságosan is - mosolyodik el.
- Miről beszélsz? - ráncolom a szemöldököm, és egy kis csókot ad az ajkaimra.
- Arról, hogy totál beléd vagyok esve - könyököl a fejem mellé.
- Komolyan mondod? - nézek a szemébe. Kicsiket bólint, és szenvedélyesen megcsókol. Nem ellenkezek, sőt, azonnal visszacsókolom, s beletúrok a hajába. A pia érződik rajta, de ettől csak még élvezetesebb. Egyik kezét felvezeti a pólóm alá, és elkezdi simogatni a hasamat. Kiráz a hideg óvatos cirógatásától. Rég nem értek így hozzám, és ez most nagyon jól esik.
Ajkaink elválnak, amíg megszabadul a pólójától. A szám kicsit tátva marad tökéletes felsőtestét látva, s végigsimítok rajta. Látszólag tetszik neki, amit kivált belőlem. Látja rajtam, hogy bejön.
Fordítok a helyzeten, és a csípőjére ülve végighúzom a kezemet felsőtestén. Vigyorogva lehúz magához egy csókért, ami vad smárolássá alakul át. Kezeit végighúzza a combomon, s mini ruhám alá nyúlva megmarkolja a fenekemet, mire az ajkaira nyögök. Hirtelen lekapja rólam, s az anyagot eldobja a szoba valamelyik sarkába. Hatalmas kezeit végighúzza az oldalamon, majd lábaim közé vezeti, és bugyin keresztül elkezd simogatni.
- Ahw... - nyögök fel, s az alsó ajkamba harapok. Elkezdem mozgatni a csípőmet, miközben Liam ujjai bevándorolnak a fehérneműmbe, és elkezdi izgatni a csiklómat. Ajkaim szétnyílnak, s a torkomból mély sóhajok szakadnak fel, amit ő mosolyogva figyel. Ujjai egyre gyorsabban mozognak.
- Hm, most már eléggé nedves vagy - húzza ki belőlem, és lenyalogatja, majd lehúz magához, és megcsókol. Végigsimítva a hátamat elér a melltartómig, és egy egyszerű mozdulattal kapcsolja ki, a pántokat lehúzza a karjaimon, és végül a fehérneműmet eldobja. Kicsit lejjebb mászok, és lassan elkezdem kicsatolni az övét. Az őrületbe akarom kergetni. A lehető legtöbbször próbálom érinteni a keményedő férfiasságát, s zihálva figyeli minden tettemet. A nadrágot lehúzom róla, és a boxerétől is hamar megszabadítom. A látványtól a szemeim kikerekednek. Már voltam egy jó pár sráccal, de ekkorával még egyikük sem büszkélkedett.
Hasra fekszek a lábai közé, s a kezembe veszem férfiasságát. Rákacsintok, és lassan végignyalom az egészet.
- Uh, basszus - nyög fel, ami engem csak bátorít. A kezemet húzogatni kezdem hosszúságán, s látom, hogy a kezébe veszi a telefonját. - Remélem nem gond, ha megörökítem a pillanatot - indítja el a kamerát. Elmosolyodok, és lassan a számba vezetem. - Ez az, baby - biztat. Az arcát nézem, miközben elkezdem mozgatni a fejemet, s a kezemmel is rásegítek. Egyik kezével hátrasöpri a hajamat, s a tarkómnál fogva kezd gyorsabb ütemet diktálni. Hangosan zihál, nyög. Kicsúsztatom a számból, s verni kezdem neki, miközben rámosolygok.
Egy idő után elveszi a kezemet, a telefonját az éjjeliszekrényre állítja úgy, hogy a kamera minket vegyen. A hátamra fordít, leveszi rólam a bugyit, s a lábaim közé fészkelve magát, megcsókol. Belém vezeti hatalmasságát. Jólesően felsóhajtok, ahogy érzem, teljesen kitölt, s a csodás érzés csak fokozódik, amikor elkezd mozogni. Hangos zihálásunk tölti be a szoba minden részét, s néha kisebb-nagyobb nyögés csúszik ki a számon. Ahogy a tempón fokozatosan gyorsít, ajkaink súrolják egymást, közben lopunk egymástól egy-egy csókot.
A vállánál fogva a hátára lököm, s fölé térdelve újra magamba vezetem, majd lassan ráereszkedek. Mozgatni kezdem a csípőmet előre hátra, míg Liam a melleimet markolássza. Elkezdi emelgetni a csípőjét, aminek hatására nyögések csúsznak ki ajkaim közül, s elkezdek rajta ugrálni.
- Istenem, [T/N], de jó vagy! - nyög fel hangosan, és egyre gyorsabban mozgok. Kéjesen és hangosan nyögök, ahogy egyre közelebb érek a gyönyörhöz.
- Ahw, Liam! - dőlök a mellkasára. Kezét a fenekemre teszi, és erőteljesen kezd el döfködni alulról. Körmeimet a mellkasába vájom, érzem, hogy hamarosan a csúcsra érek. Liam nevét nyöszörgöm, tudom, hogy már ő is közel van. Rácsap egyet a fenekemre, amitől egy kisebb sikoly hagyja el a számat, és rögtön elélvezek, s a testem megremeg. Egy nagyobb lökés után ő is követ engem.
Zihálva elmosolyodok, s az ajkaira nyomok egy édes csókot. A telefonjáért nyúl, leállítja a felvételt, és letol magáról. Értetlenül nézek rá, ahogy szó nélkül veszi magára a ruháit.
- Egyébként én is bírlak - mosolyodok el.
- Ja, az a szöveg, hogy beléd estem, kamu volt - von vállat, mire a mosoly azonnal eltűnik az arcomról. - Remélem nem keltettem benned túl nagy reményt - vigyorog, és kimegy a szobából.
Még percekig az ágyon ülök, és próbálom felfogni, ami történt. Már értem, miért videózta le. Meg fogja mutatni mindenkinek, és én leszek az iskola ribanca. És az is szörnyen fáj, hogy ekkorát kamuzott. Pedig azt hiszem, én tényleg bírom. Eddig annyira nem is beszéltem vele, de most azok után, ami történt... miket beszélek, csak lefeküdtünk?!
Egy mély sóhaj után felöltözök, és mivel már a bulizáshoz rohadtul nincs kedvem, inkább hazamegyek. Lerúgom a cipőmet az ajtóban, és felbattyogok a fürdőszobába. Lezuhanyzok, majd befekszek a puha ágyba, de a szemeimet képtelen vagyok akár egy percre is lehunyni. Félek. Félek attól, hogy Liam mindenkinek megmutatja a videót. Nem akarom.

Hétfő reggel gyomorgörccsel ébredek. Anya az asztalra készítette a reggelit, de mivel egy falat sem megy le a torkomon, éhgyomorral megyek iskolába. Ahogy belépek, úgy érzem, mindenki engem néz. Lehajtott fejjel megyek végig a folyosón, s véletlenül beleütközök valakibe.
- Bocsi - nézek fel, s szembe találom magam ugyanazzal a szempárral, amelyikkel péntek éjszaka. Az arcom azonnal elvörösödik.
- Szia - mosolyodik el. Egy hang sem jön ki a torkomon, hirtelen kikerülöm és elindulok, de a karom után nyúl és visszahúz. - Hé, mi a baj? - néz a szemembe. Kínosan felnevetek. Komolyan van pofája még ilyet kérdezni?!
- Szerinted?
- Öm... sajnálom, amiket péntek éjjel mondtam. Tudod, eléggé be voltam nyomva...
- Na és a videó? - fújom ki a levegőt, és felnézek rá.
- Mi van vele?
- Kinek mutattad meg?
- Senkinek! - Felsóhajt. - Gyere - fogja meg a kezemet, és a folyosó végén lévő padhoz húz, amire leülünk. - Tudom, hogy szemét voltam, de eléggé be voltam nyomva... De a videót nem mutattam és nem is fogom megmutatni senkinek. Azért akkora barom nem vagyok.
Egy hatalmas kő esik le a szívemről, s megkönnyebbülten felsóhajtok.
- De felejtsük el, elvégre úgyse jelentett semmit - von vállat.
- Ja... - motyogom. Becsengetnek.
- Na, akkor megyek is. Izé... szia - mosolyog halványan, és végigsétál a folyosón, a végén elfordul. Bebattyogok az osztályba, leülök a leghátsó padba, és amint elkezdődik az óra, nekem automatikusan kikapcsol az agyam. A szemem előtt lebeg Liam mosolya, hangja, szemei, és... a teste.
- [T/N]! - áll meg mellettem a tanár, mire riadtan emelem rá tekintetemet. - Azt mondtam, hogy a táblához! Most!
Felsóhajtok, és lassan kimegyek.
- Nézzétek, a filmsztár - vihog az egyik osztálytársam, mire a szemeim automatikusan kikerekednek. Nem fordulok meg, remegő kézzel írom a táblára a megoldást. - Ahw, Liam! - utánoz, mire mindenki nevetni kezd. Ahogy befejezem az egyenlet megoldását, visszarohanok a helyemre, leülök, és a szemeimből folyni kezdenek a könnyek.
Kicsengetéskor kiloholok a folyosóra, és meglátom Liam-et. Dühösen megyek oda hozzá.
- Nem mutattad meg senkinek, mi?! - szűröm ki a fogaim között.
- Mi van? - néz rám értetlenül. - Fogalmam sincs, hogy miről beszélsz.
- Tudod, ahogy megdöngetted - löki oldalba a haverja röhögve. Liam szemei kikerekednek, és a mellette álló srácra néz.
- Honnan tudod?
- Ugyan már, azt a videót mindenki látta! Valaki látta a telefonodban, és egyből feltette az internetre.
- Mi van?! - szorul ökölbe Liam keze, az állkapcsa megfeszül. - Ki volt az a barom?!
- Senki nem tudja, de jó ötlet volt. Hé, nyuszikám, velem is jönnél egy körre? - kacsint rám.
- Nézzétek már, ágyon kívül is tudnak beszélni - jön el mellettünk egy banda. Már nem bírom tovább, újra sírni kezdek.
- Na jó, ebből elég - morog Liam, s feláll egy padra. - Hé, mindenki figyeljen ide! - kiabál. A folyosón abbamaradnak a beszélgetések, minden szempár rá szegeződik. Jézusom, most mire készül?! - Mindenki, aki látta a videót, felejtse el! Egyikünk sem volt józan, és [T/N] nem érdemli meg, hogy így megalázzátok. Ha még egyszer valamelyikőtök beszól neki, vagy akár csak rosszul néz rá, a kórházban fog ébredni, értve vagyok?!
A diákok egymásra néznek, Liam leszáll a padról, és odalép hozzám, megölel. Azonnal visszaölelem. Ez a legszebb dolog, amit valaha tettek értem. Kiállt mellettem, megvédett.
- Minden rendben lesz - suttogja, s megsimítja a hátamat.
- Köszönöm Liam! - nézek fel rá könnyes szemekkel.
- Ne köszönd, azok után, ahogy bántam veled, ez a legkevesebb - mosolyodik el halványan, az arcomból kisimít egy tincset. Az ajkaimra néz, látom, hogy nyel egy nagyot, majd lassan elenged. - Öm... majd még beszélünk - mosolyog zavartan, és elmegy.
A nap hátralévő részében még csak nem is néztek rám, így immár mosolyogva lépek ki az iskola kapuján. Liam ott áll, és rám mosolyog.
- Van kedved elmenni valahova?
- Hogy... hogy nekem? - mutatok magamra. Bólint. - Igen, az jó lenne - mosolygok.
- Szuper! Akkor... cukrászda?
- Rendben.
Elmegyünk a cukrászdába, rendelünk sütit, és leülünk az egyik asztalhoz.
- Ugye ma már nem bántottak? - néz rám.
- Nem, de inkább ne is beszéljünk róla - legyintek.
- Amúgy... a haverjaim szerint összeillünk - nevet kicsit. - Nem fura?
- De, az... - mosolygok halványan. Rám néz, s felsóhajt.
- Figyelj, neked... jelentett valamit?
Nyelek, oldalara nézek, majd újra a szemébe.
- Igazából fogalmam sincs... Mert előtte nem nagyon ismertelek, viszont most meg már azt hiszem, hogy kedvellek, és jól éreztem magam veled - mondom el egy szuszra. - Miért, te mit gondolsz erről az egészről?
- Pontosan ugyanazt, mint te. Én is megkedveltelek, és szeretnélek jobban megismerni.
- Komolyan? - mosolyodok el.
- Uhum. Persze csak akkor, ha te is szeretnéd.
- Igen, szeretném.
- Akkor este elmehetnénk moziba - dönti oldalra a fejét, édesen elmosolyodik. Felkuncogok, olyan, mint egy kiskutya.
- Rendben - bólintok rá végül.
Talán mégsem fog minden olyan rosszul alakulni, mint gondoltam...

~E

4 megjegyzés:

  1. hahó, naon jó lett! Imádtam a videós szálat is benne, mondjuk még olvastam volna tovább... :)

    VálaszTörlés
  2. keerleek legyon folytatasa, igen en is tudtam volma meg olvasni tovabb isn;) :D

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jó lett :) kérlek legyen folytatása :)

    VálaszTörlés